■ Mit kell tudni a csatornahálózatról, milyen technológia ez?

A hálózat gravitációs rendszerű lesz, ez jelentősen csökkenti a költségeket. A három település földrajzi adottságai teszik lehetővé a gravitációs rendszer kialakítását, aminek lényege, hogy a szennyvíz magától halad az alacsonyabb területek felé.  A házból kijövő vezeték magasabban van, mint a szennyvíztisztító idom, ezért elegendő összekötni őket, és a szennyvíz egyszerűen kifolyik. A gravitációs bekötés esetén a telekhatáron belül egy méterre kialakított tisztító ellenőrző nyíláson keresztül a szennyvíz gravitációsan jut a közcsatorna-hálózatba. Erről a típusú rendszerről tudni kell, hogy kis áramlási sebessége miatt a szennyvíz lerakódhat benne, ezért egyes szakaszait tisztítani kell időnként.

A csatorna elválasztó rendszerű lesz, ami azt jelenti, hogy az esővizet nem ez a hálózat vezeti el. Nem is szabad beleengedni a csatornába az esővizet, mert a hirtelen jött nagyobb mennyiségű csapadékot nem tudja elvezetni a rendszer és a szennyvíz visszafelé kezd el felgyűlni.

■ Milyen ingatlanokat érint a beruházás?

A Vízjogi engedélyes tervben szereplő belterületi, önálló helyrajzi számon lévő lakás, családi ház, illetve olyan üres telek, amelyre a helyi rendezési terv szerint lakóház építési engedély kiadható.

 ■ A 3 helyszín (Kaposszerdahely, Sántos és Szentbalázs) közül hol kezdik meg először a csatornaépítést?

A kivitelezővel megkötésre kerülő szerződésben lehet majd rögzíteni.

■ Mi van akkor, ha nem akarok csatlakozni és nem engedem be a kivitelezőt a birtokomra?

A hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelően az új csatornahálózatra köteles minden érintett ingatlantulajdonos rácsatlakozni, elkerülve ezzel a további talajszennyezést. A szennyvízhálózatra jelenleg csatlakozni nem szándékozó ingatlantulajdonosnak nem kell beengednie a kivitelezőt az ingatlanára. Erre nincs is szükség, hiszen a döntése következtében ott nem kerül kialakításra rákötési pont a telekhatáron belül. A csatornahálózat üzembe helyezését követően az ingatlantulajdonostól hatóság kérheti annak igazolását, hogy a keletkezett szennyvízét a környezetvédelmi előírások szerint tárolja és kezeli, vagy helyezi el. Amennyiben ezt hitelt érdemlően bizonyítani nem tudja, akkor környezetterhelési bírság fizetésére kötelezhető. A gyakorlati tapasztalatok szerint mindkét esetben a rácsatlakozás költségeit meghaladó anyagi terhek jelentkeznek az adott ingatlan tulajdonosánál.

■ Kinek a tulajdona a vízközmű, ha elkészült?

A vonatkozó törvények szerint a megépülő vízközművek kizárólag az önkormányzat tulajdonába kerülhetnek és el nem idegeníthetőek.

■ Helyreállítják-e a csatornázás után az utat és az én telkemet is?

 Minden esetben legalább az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani az utakat, ez vonatkozik a telken belül végzett munkák esetére is.

■ Mit jelent az, hogy gravitációs a bekötés?

Gravitációs bekötés azt jelenti, hogy a lakóházból kivezetett szennyvíz minimum 1% lejtéssel megépített, legalább 100 mm átmérőjű csövön csatlakoztatható a telek határán belül 1,0 m -re kiépített ellenőrző nyíláshoz.

■ Mit jelent az, hogy az ingatlan gravitációs úton nem köthető be?

Abban az esetben, ha a lakóházból kivezetett szennyvízcső mélyebben fekszik, mint az utcában kiépített gerincvezeték folyási szintje, akkor nincs mód természetes lejtéssel (gravitációs úton) történő bekötésre. Ekkor egy un. házi beemelővel lehet csatlakozni a rendszerhez.

■ A használat során adódhat-e különbség a gravitációs és az átemelős bekötés között?

A ingatlantulajdonos szempontjából hosszabb áramszünet esetében jelent hátrányt, mivel a szivattyú nem szállítja tovább az aknából a szennyvizet. A beemelő szivattyú aknában az ilyen esetekben 60 - 70 liter tárolási lehetőség biztosított.

■ Az átemelő működéséhez áram szükséges, ami költséget jelent. Ki finanszírozza ezt?

Az elkészült csatorna-beruházás után az üzemeltetésbe adásnál kell az önkormányzatoknak az üzemeltetővel megállapodni, hogy a házi beemelők üzemeltetési költségét átvállalják

 ■ Ki dönti el, hogy az ingatlanhoz tartozó csonk hol megy be a telekre?

A bekötő csonk, illetve az ellenőrző nyílás pontos kiépítési helyét az utca felőli telekhatár vonalában a tulajdonos döntheti el. A kivitelezés megkezdése előtt a kivitelező minden ingatlan esetében ez ügyben megkeresi az érdekelteket.

■ Mikor lehet elkezdeni a házi csatorna bekötését?

A házi csatorna (a lakóépület és a kiépítésre kerülő ellenőrző nyílás közti gravitációs vezeték) kiépítését az ellenőrző nyílás kiépítése után bármikor el lehet kezdeni, de az ellenőrző nyílásra való közvetlen rákötés csak a teljes hálózat műszaki átadás - átvétele után történhet.

■ Milyen mélységig fúrnak le a telekhatáron belül?

A telekhatáron belül kiépítésre kerülő ellenőrző nyílás mélysége a lakóépületből kiálló szennyvízkivezető cső mélységéhez igazodik, úgy hogy az gravitációsan beköthető legyen. Kivételt képeznek azok az épületek, melyek szennyvízkivezetései a gerincvezeték folyási fenekéhez képest túl mélyen helyezkednek el. Ezekben az esetekben házi beemelő szivattyú kerül telepítésre.

■ Milyen műszaki feltételeknek kell megfelelnie a házi csatornának?

- Felhasználható cső típusa, paraméterei: DN 100 mm KG-PVC csatornacső

- A házi szennyvízcsatorna lejtése: min.: 1,0  %

- A szükséges minimális mélység: ha gépjárművel nem hajtanak át rajta, akkor elegendő 30 cm, ha igen akkor min. 80 cm takarási mélység szükséges a csőtető felett.

- A házi szennyvízcsatorna épülettől való minimális távolsága: általában 1,0 m

- A vízvezetéktől való minimális távolság: vízszintes irányban 1,0 m

- Az épületből kijövő vezeték és a tisztító idom csatlakozásának módja: a tisztító nyílás fenékszinten egy DN 100 mm-es tokkal végződik, mely ideiglenesen a közvetlen rákötésig le van dugózva. Rákötéskor ez a dugó eltávolításra kerül, és ide csatlakozik az épület felől jövő csatorna.

- Milyen előírások vannak arra az esetre, ha törés van az ingatlanon belüli csatorna nyomvonalában: külön előírás erre nincs, de célszerű a töréspontokon tisztító aknát, vagy tisztító idomot elhelyezni.

- Milyen ágyazatba kell fektetni a szennyvízcsatornát a telken belül?
Abban az esetben, ha a helyi talaj nem alkalmas ágyazatként való felhasználásra, akkor minimum 10 cm vastag bányahomokot kell alkalmazni.

- Hová kerül az átemelő, ha a ház alacsonyabban fekszik mint a telekhatáron belüli csatlakozó idom?
A házi beemelő, mely 70 cm átmérőjű műanyag akna, benne szivattyúval és szerelvényekkel az épületből kivezetett szennyvízcső közelében nyerhet elhelyezést. A házi beemelő nyomócsöve csatlakozik az ellenőrző nyíláshoz.

- Kinek a költsége a házi átemelő?
A házi beemelő telepítése és üzembe helyezése a kivitelező feladata.

■ A rákötés után mi történik a régi derítőkkel?

A meglévő aknákról a háztartásoknak kell gondoskodnia. Azokat ki kell szippantani, és feltölteni.

■ Mennyi ideig lesznek felbontva az utak?

A kivitelezővel megkötésre kerülő szerződésben lehet majd rögzíteni.

 ■ Mennyi lesz a csatornadíj?

A kiválasztott üzemeltetővel megkötésre kerülő szerződésben rögzítik. (általában kb. a vízdíj mértékével azonos szokott lenni)

 ■ Mit nem szabad a csatornába engedni? Miért nem?

A darabos tárgyaktól eldugulhat a szennyvízcsatorna, a nem megfelelő anyagok semlegesítésére a vízművek nincsenek felkészülve, de ez nem is feladatuk. Ezért tilos a csatornába önteni benzint és más veszélyes robbanóanyagokat, zsírt, oldó- és tisztítószereket, mérgező anyagokat (pl. megmaradt permetező- és növényvédőszert), állati eredetű hígtrágyát. Ezen túl darabos tárgyakat (rongyot, gyógyszert, kavicsot, csontot, üveg-, műanyag palackot), építési törmeléket (homokot, cementet, gipszet), konyhai maradékot, állati tetemet, húst, belsőséget, szőrt, papírtörülközőt, pelenkát, vattát, tampont. Tilos belevezetni a még működő vagy felhagyott emésztők tartalmát is.